A SZENTÉLETŰ KOPASZ PRÓFÉTA AKI MEDVÉKKEL TÉPET SZÉT GYERMEKEKET
Kedves testvéreim, a mai szentlecke Elizeus próféta története:
„23Onnan fölment Bételbe. Amint fölfelé haladt az úton, fiúk jöttek a városból. Kicsúfolták, így kiabáltak: „Gyere fel, kopasz! Gyere fel, kopasz!” 24De ő megfordult, rájuk nézett és az Úr nevében megátkozta őket. Erre kijött az erdőből két nősténymedve és negyvenkettőt széttépett a fiúk közül.”
(Királyok II. könyve 2:23-24)
Melyek e szentlecke tanulságai? Nos, Isten, az ő végtelen bölcsességével számtalan tanulságot rejtett el ebben a történetben.
- Elizeus rohadt hiú ember volt, hiszen kopasz létére halálosan megsértődött azon, ha kopasznak nevezték.
- Nagyon nem szerette a gyermekeket, ami ronda dolog, de legalább nem mondhatjuk rá, hogy pedofil lett volna.
- Elizeus nemcsak hiú, de pitiáner és bosszúálló is volt. Valljuk be, ezek a tulajdonságok nem túl tiszteletre méltók, még egy egyszerű embernél sem, nemhogy egy próféta esetében
- Hatalmasabb volt az Úrnál, hiszen utasítást adhatott neki medveügyben.
-
- HÁTRAFELÉ MINT A RÁK KÖZLEKEDETT.
Ha egyszer a fiúk azt mondják neki, hogy „Gyere fel”, akkor a fiúknak feljebb kellett lenniük, értelem szerűen a dombtetőn, ő pedig felfelé haladt a dombra. Ha viszont mégis meg kellett fordulnia, hogy ránézzen a dombtetőn lévő fiúkra, akkor az csak abban az esetben történhetett, ha Elizeus eredetileg HÁTRAFELÉ ment.
- A nősténymedve bocsai védelmében akár ember is ölhet, de nem életszerű, hogy fejenként 21-et, hiszen támadó medvéket látva a fiúk nyilván százfelé szaladtak, tehát az áldozatok száma nehezen hihető.
- Elizeus ezért a borzalmas tettéért iszonyú büntetést érdemelt volna, a tettestárs Úristen nem kevésbé. Ha viszont mégis büntetlenül megúszták és az Úristent azóta is tökéletesnek, Elizeust meg szent életű prófétának tartják, akkor ez azt bizonyítja, hogy a keresztények mentesek mindenféle erkölcsi érzéktől.
- No és végül az áldozatok száma. Nem ismerős a 42-es szám? Igen, ez az élet értelme, legalábbis Douglas Adams szerint. Igen az élet értelme – legalábbis a valláskárosultak számára – hogy ilyen zagyva hazug és erkölcstelen történeteket áhítattal hallgassanak, és valamiféle isteni bölcsességet és örök érvényű igazságot magyarázzanak bele.
Kedves testvéreim, a szentlecke véget ért, menjetek békével!