VAN ISTEN!
DE CSAK ANNAK AKI ELHISZ!
Üdvözöllek! Néz körül, ha nem érdekel gyorsan lapozz tovább!
Címkék, témák.
IGAZSÁG ÉS HAZUGSÁG
A KERESZTÉNY VALLÁS HANYATLÁSA.
JÉZUS OLYAN CSODATEVŐ VOLT.
A VALLÁSOK LÉNYEGE.
SZERINTETEK LEHET-E EGY ATEISTA VALLÁSOS, VAGY BABONÁS?
A KERESZTÉNYSÉG ÉS A SZERETET.
ISTEN ÉS A VÉLETLEN
ANTIKATEKIZMUS
VALLÁSOK ÉS KÉTELYEK
LELEPLEZEM JÉZUST
IGAZSÁG ÉS HAZUGSÁG
(tények, feltételezések, hiedelmek, vallásos hitek, pofátlan hazugságok)
A számítógép feltalálásával, és az Internet elterjedésével az ezt megelőző évek információinak sokszorosa zúdul ránk. Sajnos a hazugságok, átverések is megsokszorozódtak, sőt még a hányaduk is növekedett, hiszen régen bizonyos képzettség feltétele volt, hogy valaki újságban, rádióban közzé tegyen valamit, most meg akármilyen ostoba bunkó is simán feltehet a netre, bármekkora baromságot, hazugságot, átverést.
Milyen szép is lenne, ha szét tudnánk választani az igazságot a hazugságtól, az igen valószínű feltételezést a teljesen valószínűtlentől, ha meg tudnánk védeni magunkat a dezinformációtól, ha nem esnénk a hamis hitek csapdájába.
Az igaz állítás, tényközlés, és az ordas hazugság között persze folyamatos az átmenet, de talán a főbb állomások az alábbiak:
1. Személyesen megbizonyosodni egy állítás igazáról csak nagyon kevés esetben tudunk, de ezek jelentik igaz információink megrendíthetetlen alapját.
2. A másik, már jóval nagyobb csoport, a közvetett bizonyítékok alapján elfogadott igazságok. Minden természettudományi törvény igazságáról ugyan nem bizonyosodhatunk meg személyesen, de ezen törvények alapján készített dolgok valódiságáról hasznosságáról viszont már személyes tapasztalataink vannak, ez alapján joggal fogathatjuk el, hogy ha valami működik, akkor igazak azok a törvények is melyeken működése alapszik.
3. Az igazság és hazugság határán létezik egy igen nagy és lényeges csoport, a feltételezések csoportja. A feltételezéseket a nem bizonyított, vagy bizonyíthatatlan állítások képezik. A tudomány fejlődésének motorja a feltételezés. Minden természeti törvényt először feltételezés formájában fogalmaznak meg, és csak később, a bizonyítás után válik törvény az adott feltételezésből.
Nagyon lényeges kérdés azonban egy feltételezés valószínűsége. Vannak egészen valószínű feltételezések, „sejtések”, és vannak teljesen ostoba feltételezések, melyek ugyan nem cáfolhatóak, de bizonyításuk valószínűsége gyakorlatilag nulla.
Sajnos nagyon könnyű olyan hazugságot kitalálni, mely nem cáfolható. Nem cáfolható, hogy az UFÓk már többször meglátogattak minket, nem cáfolható, hogy a gyíkemberek köztünk élnek, és persze az sem cáfolható, hogy isten létezik, illetve istenek, angyalok, ördögök léteznek. A legundorítóbb és legkártékonyabb hazugságok kategóriájába tartoznak az istenhitek, az összes vallással együtt.
4. Ezután következnek az egyértelmű hazugságok. Számtalan babona egyértelműen cáfolható, mégsem irtható ki az emberiség kultúrájából. A valótlan állításokkal az a legnagyobb probléma, hogy az emberek nagy része hajlandó minden kétkedés, mérlegelés nélkül elhinni a legképtelenebb hazugságokat is.
5. A valótlanságok speciális csoportja a fantázia világa, a mese. A fantasztikum izgalmas, szórakoztató, de alapvető tulajdonsága, hogy nem akar valóságnak látszani.
Küzdeni kell az igazságért, de ne feledjük, hogy a hazugság a szólásszabadság része.
Könnyen egyetérthetnek abban sokan, hogy be kellene tiltani, és valahogyan büntetni a valótlanságok terjesztését.
A dolog azonban ott bukik meg, hogy ki mondja meg, hogy mi az igazság és a hazugság?
Ha csak igazságot lehetne terjeszteni, akkor lemondanánk a feltételezések, hipotézisek terjesztéséről, és ezáltal a tudomány fejlődéséről, melynek mindig az új, nehezen hihető, és sokat által támadott elméletek alkották az alapját.
Ha csak az igazságot lehetne terjeszteni, akkor be kellene tiltani a meséket, a görög mondákat, a fantasztikus irodalmat és filmeket, Hófehérkétől a Verne regényeken át a Dűnéig, akkor magát az emberi fantáziát kellene betiltani, pedig az emberi fantázia határtalan és egyben hasznos és csodálatos dolog. A fantázia elutazhat távoli csillagrendszerekbe, a múltba vagy jövőbe, a fantázia számára nincs lehetetlen. Mindent el lehet képzelni, kivéve a képzelet betiltását.
Abszolút szólásszabadság amúgy sincsen, hiszen verbálisan, szóban vagy írásban egy csomó bűncselekményt lehet elkövetni, melyet ma is tiltanak illetve keményen büntetnek. A teljesség igénye nélkül gondoljuk csak, a rágalmazásra, üzletrontásra, a becsületsértésre, a plágiumra, az ipari vagy hadititkok közzétételére…
Az európai kultúra országaiban ma már meghaltak azok az idők, amikor csak egy vallás hazugságát volt szabad elhinni és terjeszteni, és aki más hazugságokat próbált terjeszteni, azt megégették. Megjegyzem, hogy sajnos az iszlám világban, (például Afganisztán, Irán, Pakisztán stb.) még nem jutottak el erre a szintre.
Abban a pillanatban, hogy igaznak, vagy pláne hivatalosnak tekintenek egy vallás hazugságaira, a törvénykezők a saját kezüket kötik meg, lehetetlenné teszik, hogy érdemben harcoljanak babonák, hiedelmek ellen.
Meggyőződésem, hogy törvények, büntetések, tiltások helyett csupán a józan észre, logikus gondolkodásra nevelés lehet a megoldás. Persze csak akkor, ha az oktatásból száműzik a vallási nevelést, a hitoktatást. Az igazság felismerésének igényére nevelés az iskola feladata lenne, no de mit várhatunk attól az oktatási rendszertől, ahol kötelező a hittan?
Hitoktatás helyett a gyermekekben a realitás érzéket, a kritikai gondolkodás képességét kellene kifejleszteni, amellyel megkülönböztetik a mesét a valóságtól, az álhíreket a valódi hírektől, a hiteles információt a szélhámosok átverésétől éppen úgy, mint a vallások bődületes hazugságait a realitástól.
A KERESZTÉNY VALLÁS HANYATLÁSA
A keresztény vallás istene, rítusai és ostoba, logikátlan, és hihetetlen meséi egyre jobban eltávolodnak a ma emberétől, azonban akinek olyan a pszichikuma, hogy szüksége van egy képzelt lelki támaszra, akit frusztrál, hogy az élet nagy kérdéseire nem kap választ, az mindenképpen hinni fog valamilyen istenben.
A mai kor emberét azonban már egyre kevésbé lehet megetetni, sem a kegyetlen, büntető és bosszúálló Atyaúristennel, sem a rébuszokban beszélő szélhámos Jézus Krisztussal mert a mai kor embere egy olyan istenre vágyik,
aki feltétel nélkül szeret téged, akár jó vagy, akár rossz, mert az igazi szeretet nem köthető feltételekhez
aki nem akar megalázni,
aki megbocsát azok helyett is, akiknek vétkeztél és így megszabadít a gyötrő bűntudattól,
aki segít, akire minden körülmények között számíthatsz,
aki megbocsájtja, ha jódolgodban sokáig megfeledkezel róla
aki megvigasztal ha szomorú vagy,
aki reményt ad, amikor el vagy keseredve,
akinek te vagy a legfontosabb a világon,
aki nem küld téged a pokolra, sőt, halálod után egyenesen a mennyországba visz, egy olyan helyre ami csupa móka, kacagás, gyönyör és élvezet. Feltámadás, Armageddon, utolsó ítélet és pokol törölve.
MÁRPEDIG A KERESZTÉNYEK ISTENE NAGYON NEM ILYEN!
Ennek ellenére állítom, hogy sokan akik kereszténynek vallják magukat, valami ilyen istennek képzelik Jézust, mert nem ismerik a Bibliát, nem ismerik a dogmákat, és a misén elhangzó ájtatos dumákból is ezt akarják kihallani.
Ugyanakkor a keresztény egyházak válsága pontosan azért olyan mély, mert a papok, teológusok nem tagadhatják meg hitüket a kereszténység eddigi tanításaiban, és ez borzasztó ellentmondáshoz vezet. A miséken még mindig bűnösnek tekintik a híveiket, akiket arra kényszerítenek, hogy irgalomért könyörögjenek, hogy térden állva megalázzák magukat.
NEM ISTEN LÉTE AZ IGAZI KÉRDÉS, HANEM AZ ISTENI SEGÍTSÉG LÉTE
Nem az a probléma, hogy létezik-e isten vagy sem. Isten léte még bonyolult módon sem igazolható vagy cáfolható, ezért ezzel a kérdéssel nem érdemes foglalkozni.
A fő probléma nem is ez, hanem az, hogy a papok isten nevében rútul becsapják a híveiket.
Meghülyítik a híveket, hogy imádkozzanak, járjanak misére, zarándoklatra, és ezért cserébe elszedik a pénzüket azt hazudva, hogy majd elintézik az istennél, hogy az megsegítse őket.
Az isten viszont nem segít, és ez bizony könnyen, gyorsan és sokszorosan bizonyítható!
Innentől kezdve teljesen lényegtelen, hogy azért nem segít, mert nem létezik, vagy azért, mert létezik ugyan, de nincs kedve, vagy mert nem hajlandó úgy ugrálni, ahogyan azt az emberek és főleg a papok szeretnék.
Ha viszont isten nem segít, akkor teljesen felesleges minden ima, mise, egyház és vallás. Akkor ha létezik is isten, számunkra olyan, mintha nem is lenne.
JÉZUS OLYAN CSODATEVŐ VOLT.
Jézus olyan csodatévő volt, mint a középkori aranycsinálók, akiket az leplezett le, hogy egyik sem tudott annyi aranyat csinálni, hogy meggazdagodjon belőle, hanem ehelyett a hiszékeny támogatóik pénzét nyúlták le.
Ha valóban képes lett volna vízen járni, akkor a minimum, hogy elmegy vízimentőnek.
Ha valóban képes lett volna jóllakatni egy pár hallal és pár kenyérrel több ezer embert, akkor nyit egy halsütődét.
Ha valóban képes lett volna a vizet borrá változtatni, akkor meg kocsmát nyitott volna.
A fentieknél jobban semmi sem tudta volna bizonyítani csodatévő képességét. Még én is elhittem volna.
A csodálatos gyógyításokat meg hagyjuk. Jézus óta is volt már számtalan csodadoktor, de mindről kiderült, hogy csaló. Én csak akkor hittem volna el, hogy csodás gyógyító, ha levágott kezet vagy lábat újra kinöveszt, mert egyedül a hiányzó végtag pótlása az, amivel nem lehet csalni, de erre nem volt képes sem Jézus, sem más csodadoktor.
A VALLÁSOK LÉNYEGE
Az istenhitű vallások alapja az a téveseszme, hogy a hívő képes istene szándékát megváltoztatni és istenét rávenni arra, hogy valami neki kedvezőt cselekedjen.
Bizonyíték arra, hogy nem lehet istent befolyásolni, csak a statisztika adhat. Az egyén, mindig egyedi eseményeket él meg, melynek nincs és nem is lehet kontrollja, ellenpróbája, ismételhetősége.
Aki imádkozik, és túlél egy katasztrófát, az erősen hisz abban, hogy egyedül az imája vette rá istent, hogy megmentse az életét, imája nélkül az isten a többivel együtt elpusztította volna. Nem lehet meggyőzni, hogy ha nem imádkozott volna, akkor is túléli a katasztrófát és nem lehet beleverni az orrát abba a ténybe, hogy rajta kívül több ezren imádkoztak, mégsem élték túl.
Látni kell, hogy itt nem az a kérdés, hogy isten mentette-e meg, hanem az, hogy vajon az isten az ima hatására mentette-e meg. Ha isten az ima nélkül is megmentette volna, akkor éppen olyan felesleges az ima, mintha isten nem is lenne. A példában az ima tetszőlegesen helyettesíthető vezekléssel, áldozattal, vallásos életvitellel, stb.
Lényegében minden ilyen vallás egy „Hogyan irányítsd istenedet” című használati utasítás, amelyért cserébe a hívőnek minden esetben keményen fizetni kell az adott vallás papjainak.
(A nem istenhitű vallások illetve babonás hitek, esetében a „Hogyan irányítsd istenedet” helyébe a „Hogyan irányítsd a szerencsét, balszerencsét” vagy „Hogyan érheted el a Nirvánát” címeket kell behelyettesíteni.)
Önmagában az a hit, hogy az isten szórja a villámokat még nem vallás, legfeljebb egy ostobaság. A baj és vallás ott kezdődik, ha valaki azt képzeli, hogy képes hatni erre az istenre, és elérni nála, hogy az ő házába ne csapjon villámot!!! Ebből a szempontból teljesen mindegy, mit képzel hatásos módszernek, a térden állva, összekulcsolt kézzel elmotyogott könyörgést, vagy egy gödölye nyakának átvágását, esetleg emberáldozatot.
A vallások sosem bizonyított, sőt bizonyíthatatlan állításokat megkérdőjelezhetetlen igazságnak fogadnak el, és a bennük való legkisebb kétkedést is szörnyű bűnnek, eretnekségnek tekintik, melyet keményen büntetnek.
Nagyon jellemző még a vallásokra, az a megingathatatlan ostobaság, amellyel képesek minden eseménybe hitüket belemagyarázni, és minden vallásukat cáfoló tényt képesek hamis módon magyarázni, kimagyarázni vagy figyelmen kívül hagyni.
SZERINTETEK LEHET-E EGY ATEISTA VALLÁSOS, VAGY BABONÁS?
A vallásnak nem az a lényege, hogy létezik egy mindenható szellemi lény, vagy az hogy a világunkat valaki teremtette!
Miden vallás valamiféle hit abban, hogy lehetséges a véletlent kedvező módon irányítani. Ehhez társulhat még az a hit is, hogy megfelelő tevékenységgel lehetséges a halál után valami jobb sorsú létformává alakulni, például a mennybe menni, vagy újjászületni.
Az istenhitű vallások szerint az emberek sorsát nem a véletlen, hanem az isten akarata irányítja. Ennek értelmében alapjuk az a téveszme, hogy a hívő képes isten szándékát megváltoztatni és istenét rávenni arra, hogy valami neki kedvezőt cselekedjen.
Lényegében minden ilyen vallás egy „Hogyan irányítsd istenedet” című használati utasítás, a nem istenhitű vallások illetve babonás hitek, esetében a „Hogyan irányítsd istenedet” helyébe a „Hogyan irányítsd a szerencsét, balszerencsét”, „Hogyan kerüld el a karmát”, esetleg „Hogyan érheted el a Nirvánát” kell behelyettesíteni.
Részemről nem látok lényeges különbséget abban, hogy egy sportoló a verseny előtt, vagy egy diák vizsga előtt istenhez fohászkodik, vagy abban bízik, hogy kabala babája megsegíti. Lássuk be, hogy a vallás nem más, mint babonák rendszere, és minden babona lényegében egy miniatűr vallás.
Meggyőződésem, hogy az „ateista” hiába jelent szó szerint „isten nélkülit”, az aki istenben nem hisz ugyan, de asztrológushoz, és jósnőhöz jár, aki hisz a talizmánok mágikus erejében, aki hisz a karmában vagy a reinkarnációban, az nem tekinthető ateistának.
Miért kellene másképpen kezelni, illetve kategorizálni azt, aki az isten nevű hazugság helyett más hasonlóan értelmetlen, logikátlan hazugságokban hisz?
Ilyen értelemben igenis csak az valódi ateista, aki egyben materialista is.
A KERESZTÉNYSÉG ÉS A SZERETET
A keresztény apologéták, előszeretettel emlegetik vallásukat a szeretet vallásának. Ez azonban a keresztények csaknem minden állításához hasonlóan aljas csúsztatás illetve szemérmetlen hazugság.
A keresztények által emlegetett szeretet elsősorban azt jelenti, hogy Jézust kell szeretni és imádni, mert aki nem szereti, az a pokolra kerül.
Másodsorban pedig az a hazug állítás, hogy „Jézus szeret téged”. Miféle szeretet az, amit ha nem viszonozol akkor örökké tartó kínszenvedés lesz a büntetésed? Miféle szeretet az, amelyet egy borzasztó büntetés fenyegetése által kell kizsarolni?
Valóban elhangzik Jézus szájából a Biblia szerint, hogy:
„Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. 38 Ez a legnagyobb, az első parancs. 39 A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. 40 Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.”
Mt 22:37-40
Ez a második parancsolat, azonban egész más megvilágításba kerül, ha Jézus másutt mondott szavaival vetjük össze:
"35 Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. 36 Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. 37 Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám."
Mt 10:35-37
Jézus egyszer azt mondja, hogy szeresd felebarátodat, másszor meg szembeállít gyermeket és szülőt, valamint családtagokat egymással, annak érdekében, hogy csak őt szeressék.
Vegyük észre, hogy ez ugyanaz az eléggé el nem ítélhető ármánykodás amivel a modern korunk gyalázatos szektái követnek, kiszakítva a gyermeket a családjától, ahogy például a Scientológusok eltiltják Tom Cruise-t a tulajdon leányától, Suritól.
Az pedig mindennek a teteje, hogy a Biblia szerint az isteni szeretet abban nyilvánul meg, hogy az isten jól megbüntet mindenkit. „6 Mert megfenyíti az Úr, akit szeret, s megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.”
Zsidókhoz írt levél 12:6
Ez egy agyrém, egy eszement érvelés a „krisztusi szeretet” mellett!
A fentieknél is nyomósabb érveket találunk arra, hogy a kereszténység mennyire nem a szeretet vallása, ha végignézzük a kereszténység történetét, melyben a „szeretet vallása” nevében, öldöklő keresztes háborúkat indítottak, a borzalmas kegyetlenségéről ismert inkvizíciót bevezették.
De elég ha csak a mai magyar történéseket nézzük, ahol a „szeretet vallása” nevében a papok dúskálnak a gazdagságban és nem törődnek a szegényekkel, ahol a legfőbb katolikus pap, Erdő Péter bíboros kijelentheti, hogy „Az egyház nem jótékonysági szervezet” ahol a „szeretet vallása” nevében a papok bujtatják, felmentik, védik pedofil szörnyeteg társaikat.
ISTEN ÉS A VÉLETLEN
Az ember élete során nap, mint nap találkozik a véletlennel, mivel véletlennek azt az eseményt nevezi, amelynek bekövetkeztét nem tudta előre kiszámítani, megjósolni. Nagy kérdés, hogy vajon az ember csupán észbeli és számítástechnikai lehetőségeinek végessége miatt nem képes mindent előre megjósolni? Bár együtt kell élnünk azzal a ténnyel, hogy számunkra a jövő legtöbb esetben megjósolhatatlan, de azért nagyon nem mindegy, hogy ennek csupán gyakorlati okai vannak, vagy ez elméletileg, elvileg is lehetetlen.
Klasszikus gondolat a pillangó effektus, vagyis az, hogy egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon. Anélkül, hogy a káoszelméletet komolyabban megismerném és megérteném, annyit azért szerényen megjegyezhetek, hogy ha mindennek oka van, akkor minden eleve el van rendelve, és akkor szabad akarat sincs, hiszen az is megváltoztathatatlan ok-okozati összefüggések láncolata, hogy ki mikor mit fog akarni.
Ha mindennek oka van, akkor ebből az is következik, hogy az embernek nem érdemes bármit is tennie sorsának jobbra fordulásáért, hiszen már születése pillanatában eldöntött tény az egész élete és életének minden kis mozzanata. No és természetesen ebből az is következik, hogy Istenhez imádkoznia is tök felesleges.
Einstein mondta „God does not play dice with the universe.” (Szó szerint, Isten nem játszik kockajátékot a világegyetemmel, értelemszerű és frappánsabb fordításban, „Isten nem szerencsejátékos”.) Márpedig minden szerencsejáték alapja a véletlenre való fogadás. Véletlen nélkül nincs szerencsejáték.
Ha valóban létezik mindenható és mindenek felett álló Isten, akkor mivel mindent ő irányít, akkor Isten akarata nélkül, vagyis véletlenül nem történhet semmi a világon. Ha valami előre nem látható, megmagyarázhatatlan dolog történik, akkor a hívők készen állnak a tökéletes magyarázattal, miszerint „Ez volt Isten akarata.”, meg hogy „Isten útjai kifürkészhetetlenek”. A véletlen léte tehát akár Isten létének is cáfolata lehet, de mindenképpen mindenhatóságának cáfolatának tekinthető.
Itt jegyzem meg, hogy maga az a dogma, hogy Isten szabad akaratot adott az embernek már eleve ellentmond Isten mindenhatóságának, de hát botorság a dogmákban logikát keresni, hiszen a hit alapját képező dogmáknak pont az a lényegük, hogy totál logikátlan, egymásnak ellentmondó dolgokat kell igaznak elfogadni.
Szabad akarat csak akkor létezhet, ha véletlen is létezik. Isten mindenhatóságával hogyan egyeztethető össze a véletlen léte, hiszen ha Isten nem uralja a véletlent, akkor nem lehet mindenható sem.
A legtöbb ember maga akarja irányítani a sorsát, és meg van győződve arról, hogy ez többé-kevésbé sikerül is neki. Ez vajon csak illúzió, vagy ez az igazság?
Van-e értelme úgy élni az életünket, azzal a meggyőződéssel, hogy nem mi magunk döntünk sorsunkról, hanem a káoszelmélet, a sors, vagy egy isten határozza meg mi történik velünk életünk során?
ANTIKATEKIZMUS
1. AZ ATEISTÁK AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY NINCS ISTEN.
Nem!!! Állítani, a hívők állítanak, mégpedig azt, hogy van isten. Az ateisták nem állítják, hogy nincs isten, és nem tagadják, hogy van isten. Az ateisták abban különböznek a hívőktől, hogy NEM állítják, hogy van Isten.
A „nincs isten” különben sem állítás, hanem tagadás.
2. AZ ATEIZMUS IS EGYFAJTA HIT, AZ ATEISTÁK ABBAN HISZNEK, HOGY NINCS ISTEN.
Nem!!! Az ateizmus a hit elvetése. Az ateizmus nem vakhit abban, hogy isten nem létezik, hanem az a meggyőződés, hogy bizonyíték nélkül nem szabad elhinni isten létezését.
3. MIVEL SEM ISTEN LÉTÉT, SEM ISTEN NEM LÉTÉT NEM LEHET BIZONYÍTANI, EZÉRT EZ IS, AZ IS IGAZ LEHET.
Nem!!! Hiába is próbálják a hívők a számukra vesztést jelentő vitát döntetlenre kihozni. Döntetlenről szó sincs. Korántsem egyformán észszerű, életszerű Isten létében hinni, vagy Isten létét bizonyíthatatlan feltételezésként kezelni. A hívők vesztésre állnak. Aki állít, annak kell bizonyítani. Azt hogy egy dolog nem létezik lehetetlen bebizonyítani. Ameddig egy dolog létezését nem lehet bebizonyítani, addig viszont azt a dolgot nem létezőnek kell tekinteni.
4. HÍVŐK ÉS ATEISTÁK TARTSÁK TISZTELETBEN EGYMÁS HITÉT, MEGGYŐZŐDÉSÉT.
Az ateizmus nem hit, hanem meggyőződés arról, hogy Isten létét nem lehet bizonyítani, ezzel szemben a hit meggyőződés nélkül fogadja el Isten létezését, tehát nem két egyenrangú dologról van szó.
Az ateista isten létét bizonyíthatatlan, életszerűtlen feltevésként kezeli, a hívő viszont ugyanazt a bizonyíthatatlan feltevést bizonyosságnak hazudja. A hívő önmagát is becsapja és másokat is megtéveszt, ezt nincs miért tiszteletben tartani.
5. A VALLÁSSZABADSÁG ALAPVETŐ EMBERI JOG
A vallásszabadság nem jelenti azt, hogy a vallás minden megnyilvánulása az emberi kultúra „szent tehene” melyet nem érthet kritika, melyet nem érhet bírálat, mely ellen nem szabad küzdeni.
Amennyiben a vallás kárt okoz a közösségnek, becsapja tagjait, olyasmire veszi rá tagjait ami káros, akkor igenis küzdeni kell ellene. Érdekes módon a vallásszabadságra hivatkozva senki sem tiltakozik az öngyilkos szekták elleni fellépés ellen. Másrészt, ha egy egyház politizálni kezd, akkor ne sipákoljon, ha politikai támadások kereszttüzébe kerül. A legtöbb egyház pedig hol nyíltabban, hol burkoltabban, de politizál.
6. A SZÓLÁSSZABADSÁG ÉRTELMÉBEN JOGUK VAN HÍVŐKNEK VALLÁSUKAT NÉPSZERŰSÍTENI.
Ez igaz, de ugyanilyen joguk van az ateistáknak a saját véleményüket népszerűsíteni, és a rámutatni a vallások ellentmondásaira, képtelenségeire, sőt a vallások, a hívők KIGÚNYOLÁSÁRA IS.
Gyakran hallani, hogy nem szabad a vallásos embereket hitükben megbántani, hitüket kigúnyolni.
Erre csak annyit tudok mondani, hogy minden vallásos gondolkodjon el azon, hogy az ateizmust miért nem lehet kigúnyolni, az ateizmusról miért nem születnek kegyetlenül humoros mémek, ugyanúgy, mint a vallásról, az ateistákat miért nem lehet meggyőződésükben megbántani, ugyanúgy, mint a hívőket?
7. ELÉG A TEREMTÉS BIZONYÍTÁSA AHHOZ, HOGY A VALLÁS MINDEN RÉSZLETÉT ELHIGGYÜK
Nem!!! Először is a világ teremtése nem egyenlő a bibliai teremtés Ádám-Éva meséjével vagy egyéb vallások teremtés mítoszaival. Másodsorban a világ teremtésének feltételezésével csak annyit fogadunk el, hogy a teremtés pillanatában létezett egy Teremtő, de nem következik belőle hogy ez a Teremtő még most is létezik, hogy egyáltalán tudomása van az emberiség létéről és rendelkezik az istennek tulajdonított összes tulajdonsággal, mint például a mindentudás, mindenhatóság, igazságosság, emberszeretet, stb.
8. AKI NEM ISMERI A VALLÁST, ANNAK BÍRÁLATA, VÉLEMÉNYE A VALLÁSRÓL HITELTELEN.
Nem!!! Nem kell a Bibliát kívülről tudni, és a teológia tudósának lenni ahhoz, vagy a világ összes vallását ismerni töviről-hegyire hogy bárki is bírálja a vallásokat. Bőven elegendő a vallások alaptételeinek ismerete és elvetése, mert ha az alapok borulnak, akkor összeomlik az egész építmény.
9. A VALLÁSOS EMBEREK OSTOBÁK
Sajnos ez viszont nem igaz. Nagyon sok tudós, művelt és intelligens ember vallásos, bár ez sem Isten létét, sem a vallások igazságát nem bizonyítja.
Az emberi agyban furcsa módon a bölcsesség, intelligencia és logika mellett jól megfér nemcsak az ártalmatlan istenhit, de még az ostoba és káros vallásosság is. Vannak akik hét közben komoly természettudományos munkát végeznek, vasárnap meg misére járnak, és ez nem okoz gondot nekik.
10. A HÍVŐT ÉSZÉRVEKKEL MEG LEHET GYŐZNI AZ IGAZSÁGRÓL
Sajnos a legritkább esetben lehet egy hívőt egy egyszerű vitában meggyőzni hite, vallása ellentmondásairól, az ennél sokkal nagyobb erőfeszítés és kitartó munka kell, és az sem mindig sikeres.
A katolikus dogmák például egyértelműen kifejezik, hogy az a hit lényege, hogy logikátlan és lehetetlen dolgokat gondolkodás és kétkedés nélkül fogadjon el a hívő. A hit lényege az is, hogy a vallás tévedhetetlen, és mint ilyen már eleve nem képezheti vita tárgyát.
11. ISTEN AZT AKARJA, HOGY BIZONYÍTÉK NÉLKÜL IS HIGGYENEK BENNE.
Ha így van, akkor Isten nem hallgathatja meg az imákat és nem lehet igazságos, mert a könyörgések teljesítése, a bűnösök evilági bűntetése és a jók jutalmazása bizonyság lenne létezésére. Ebből következik, hogy még ha létezik is Isten, akkor is totál felesleges minden ima, könyörgés, adomány, liturgia.
12. A HÍVŐK MINDENBE KÉPESEK BELEMAGYARÁZNI ISTEN AKARATÁT, ISTEN TEVÉKENYSÉGÉT.
A hívők szerint, ha jó történik veled, az Isten jutalma jóságodért, vagy ha nem vagy jó, hát akkor Isten szeretete, mert akkor is jutalmaz, amikor meg sem érdemled.
A hívők szerint, ha rossz történik veled, Isten azzal is jót tesz veled, mert ebből tanulsz, mert csak próbára akar tenni, és különben is majd a túlvilágon kapod meg a jutalmad az evilági rossz kompenzálása gyanánt.
A hívők szerint, ha Isten semmit sem tesz veled, ez csak azért van, mert Isten szabad akaratot adott neked. Nem tudsz olyan megtörtént eseményt mondani, amibe a hívők ne magyaráznák bele isten jóságát, szeretetét, bölcsességét. Ha esetleg magyarázatukkal mégis kudarcot vallanak, akkor jön a Jolly Joker: Isten útjai kifürkészhetetlenek.
13. PUSZTA LÉTED A BIZONYSÁG ISTEN KEGYELMÉRE
A hívők szerint aki él, az azért él, mert isten megsegítette, mert isten szereti, ezért élte túl a betegségeket, a balesetet, vagy ezért tért vissza egy öldöklő háborúból. Ebben az az aljas trükk, hogy a többiek, vagyis a hullák, akik nyomorultul elpusztultak, már nem reklamálhatnak, hogy én jó keresztény, hívő vallásos ember voltam, sokkal jobb a túlélőknél, mégsem segített rajtam az Isten.
14. LELKEK, HALÁL, TÚLVILÁG,
Ha jól belegondolunk, egy Isten létéből egyáltalán nem következik, hogy létezik örök emberi lélek, és a túlvilág. Persze hogy ez a túlvilág menny és pokol, Valhalla, vagy nirvána, már csupán helyi specialitás.
Számomra sokkal inkább elfogadható, hogy minden vallásnak eredete, oka és kiindulópontja nem Isten bizonytalan léte, hanem a halál biztos volta.
Az emberi tudat számára felfoghatatlan hogy a halál az elmúlás és a megsemmisülés. Sokkal inkább hajlamos elfogadni, hogy a halállal nem szűnik meg egészen, hanem a tudata-értelme a testétől független, léleknek nevezett valami, amely a test megsemmisülése után is tovább létezik. Nem isten teremtette az lélekkel bíró embert, hanem az ember teremtette isten fogalmát azért, hogy hinni tudjon saját örökkévaló lelkében. Ahhoz, hogy a hívő elképzelhesse azt, hogy létezik egy túlvilág, és az ő lelke ebben a túlvilágban tovább élhet, hogy a megszámlálhatatlanul sok emberi lélek mellett az ő lelke is külön helyet és megkülönböztető figyelmet kap a túlvilágon, ahhoz már az isteni mindenhatóságban és mindentudásban is hinnie kell.
15. ISTEN KORRUMPÁLHATÓ DE LEGALÁBBIS SZÉLHÁMOS
A vallásos hívők meg vannak győződve arról, hogy ők, a porszemnyi lények, tevékenységükkel képesek befolyásolni egy szerintük végtelenül nagyobb és hatalmasabb lényt, a világmindenség urát. A mindenható, mindentudó, végtelenül bölcs és mindenre képes Istent bizonyos tevékenység ellentételezéseként rávehetik arra, hogy olyasmit megtegyen, amit különben nem tett volna, vagyis segítsen rajtuk, tehát lényegében korrumpálhatják az istent.
Ha az isten két szemben álló fél közül azt segíti, aki jobban könyörög és nem azt akinek igaza van, akkor nem egy igazságos isten, hanem egy szemét alak, akit könyörgéssel és egyéb tevékenységekkel rá lehet venni arra, hogy ne legyen igazságos. Ez bizony nem más, mint korrupció.
Ha az isten viszont a könyörgések ellenére úgyis csak azt segíti akinek igazsága vagyon, akkor meg nem tisztességes dolog részéről könyörögni hagyni azt, akin úgysem fog segíteni. Elfogadni valaminek az ellenértékét és azután meg nem teljesíteni bizony szélhámosság.
16. A MINDENHATÓ ISTENNEK LOBBISTÁKRA VAN SZÜKSÉGE
(Itt most főleg a katolikus mitológiára gondolok, de azért más vallás is magára veheti.)
Úgy látszik, istennel nem lehet közvetlenül kapcsolatban lépni, ami azért erősen megkérdőjelezi a mindenhatóságát. Istennek közvetítőkre, lobbistákra van szüksége vagyis a papokra, Szűz Máriára, meg közbenjáró szentekre.
Miért kell Szűz Máriához imádkoznom közbenjárásért? Jézike magától nem segít, csak ha az anyukája ráripakodik:
- Fiacskám az Isten szerelmére, segíts már ezen a nyomorulton, mert állandóan engem nyaggat!
Miért kell a Szent Antal szobra alatti perselybe vagyonokat dobnom, hogy érdekemben közbenjárjon az Úrnál? Szent Antal lényegében lobbista, és akkor még finoman fogalmaztam, mert durvábban fogalmazva inkább a befolyással való üzérkedés tényállását valósítja meg.
VALLÁSOK ÉS KÉTELYEK
A istenhívők első és legalapvetőbb feltevése, melyből egész eszmerendszerüket származtatják az, hogy a világ nem csak úgy magától jött létre, hanem valaki teremtette. Erre ugyan semmi perdöntő bizonyíték nincs, csak olyan blődséggekkel tudnak érvelni, mint hogy ez a rohadt világ olyan csodálatos, olyan rend van benne, olyan gyönyörű, olyan célszerű és észszerű hogy magától nem jöhetett volna létre. Miért ne? Hát csak! Körülbelül ez a legnyomósabb érvük. Az istenhívők a világban mindenütt látni vélik egy végtelenül bölcs teremtő keze nyomát. A szubatomi részecskéktől kezdve, az élőlények sokszínűségén át a világűr végtelen mélységéig.
Hát jó, feltéve, de meg nem engedve, legyen meg a hívő az akaratod, és munkahipotézisként fogadjuk el, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egy csodalény, akinek volt egyszer egy szabad hete, és unalmában nem tudott jobbat kitalálni annál, mint hogy hét nap alatt teremt egy világot. Fene a gusztusát, de hát ha ez szórakoztatta, akkor most már nem tudunk mit tenni, a világ létrejött, ezzel most már együtt kell élnünk. Ne gondoljuk azonban, hogy ezzel a hipotézissel egy csapással megoldjuk a lét nagy kérdését, ugyanis legfeljebb egy lépéssel odébb pöcköljük azt – hiszen bár sokan hajlamosak nagyvonalúan továbbsiklani felette – a kérlelhetetlen logika azonnal felteszi a kérdést:
- Ezt a Teremtőt ki teremtette?
- Talán a Teremtő teremtette saját magát is? Talán a teremtő olyan, mint a saját farkába harapó kígyóember?
- No és mi volt addig, amíg nem nem létezett Teremtő?
Rohadt ciki, de legyünk konstruktívak és ezt most hagyjuk, ne kukacoskodjunk, maradjunk meg annál a feltételezésnél, hogy egyszer a végtelen múltban, a végtelen űrön túl, ott, ahol a kurtafarkú BigBang túr a Teremtő megteremtette a világot. Hozsánna!
Igaz, ezzel még korántsem fejtettük meg létünk nagy titkát, hiszen a kérdések ezzel csak most kezdenek el igazán szaporodni.
Vajon ez a Teremtő, hány szuperképességgel rendelkezik azon kívül, hogy világot tud teremteni? Kell egyáltalán, hogy más szuperképességgel is rendelkezzen? Egy szerény isten megelégedne azzal, hogy teremteni tud, és nem is vágyna igazán másra. Ennek a James Bond jellemű Teremtőnek azonban a világ nem elég.
Biztos például, hogy a Teremtő örök életű?
Azért mert valaki egyszer kín keservvel képes volt egy világot létrehozni, már az örök életet is birtokolnia kell? Miért? Mi végre? Miért kellene egy Teremtőnek örök életűnek lennie? Hol van ez előírva? Egy Teremtőnek talán munkaköri kötelessége az örök élet?
Teljesen természetes, jóformán mindennapos és banális történet, hogy egy mű túléli alkotóját. Miért lenne ez lehetetlen a világgal és az ő Teremtőjének kapcsán? Mi van, ha a Teremtő teremtett, de azután feldobta a talpát? Már rég alulról szagolja a világegyetemet, a hülye emberek meg imádkoznak hozzá, tök feleslegesen.
No, de egye fene, legyünk megint nagyvonalúak, és tételezzük fel, hogy a Teremtő nem pusztult el sem a világ kipottyantásának fájdalmában, sem gyermekvilágágyi lázban, sem pedig egy iszonyú körömgomba fertőzésben, hanem ma is jó egészségnek örvend. Hozsánna!
Óva intek azonban mindenki, hogy erre föl megkönnyebbülten fellélegezzen, mert a következő rettenetes probléma máris a nyakunkban van. Vajon milyen bűvésztrükköt tud még ez a teremtő? Vajon milyen szuperképességgel rendelkezik még? Miért kellene egy Örökéletű Teremtőnek egyben Mindenhatónak is lenni? Ki találta ki ezt a hülyeséget? Azért mert egyszer irdatlan durrogások közepette, nagy kínkeservvel kipottyantott a hátsójából egy világegyetemet, már egyenesen következne, hogy BÁRMIT MEG TUD TENNI? Hogy képességeinek nincs határa? Képes a halottat feltámasztani, a leprást meggyógyítani, a vízen járni, a vizet borrá változtatni? Szerintem igen nagy, már-már banális logikai hiba azzal érvelni, hogy ha valaki világot tud teremteni, akkor az minden jóval kisebb feladat elvégzésére is képes. Hát egy nagy kanlila fityfenét! Komolyan azt képzelitek, hogy az a matematikus, akinek kisujjában van mátrix algebra meg tud javítani egy csapot? Vagy ha valaki olyan zseniális zeneszerző, hogy ontja magából a gyönyörű filmzenéket az egyben garancia arra is, hogy ki tudja cserélni a gyertyákat az autómban? Naugye!
Számomra teljesen agyament, és minden észszerűséget nélkülöző feltételezés, hogy a világteremtés képessége és az örök élet birtoklása egyben magába foglalja a mindenhatóságot is, no de egye fene. Ha már eddig nagyvonalú voltam, ne most hagyjam abba. Fogadjuk el újabb munkahipotézisként, hogy ez az Örökéletű Teremtő, bár semmi nem támasztja alá, de valami isteni csoda folytán, egyben Mindenható is. Hozsánna!
Van tehát egy feltételezett Örökéletű, Mindenható Teremtőnk, aki sikeresen túl élte a teremtés fájdalmas aktusát, és aki mindenre képes amit csak el tudunk képzelni, és annak ellenkezőjére is. Ő az, aki gyorsabban elszámol a végtelenig és vissza, mint Chuck Norris, aki percenként ötször megoldja a négyszínsejtést, aki el tud köpni az Androméda ködig, és akinek nem okoz egy csepp gondot sem a fénysebességnél gyorsabban görkorcsolyázni. Ez a mi Örökéletű Mindenható Teremtőnk, mindenre képes, csak éppen humora nincs. Ebben nincs meglepő, hiszen tudjuk, hogy akineke humora van az mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes. Ő az utóbbi.
Nana! Nehogy most bárki el kezdjen fantáziálni arról, hogy mit tenne egy ilyen lény helyében. Ez most nem a mennyei pornó forgatókönyv pályázata!
Azon azonban érdemes elgondolkodnunk, hogy egy ilyen végtelen hatalmas lénynek, aki bármit megtehet, mi a fenét van szüksége arra, hogy Mari néni térden állva imádkozzon hozzá, hogy Jucika bűntutatod érezzen, mert dugott a Józsival, hogy Mici néni ne egyen hús pénteken? Higgyük el, hogy egy ilyen nagyhatalmú lénynek, aki galaxisokkal bólingozhat, ha úri kedve úgy tartja, egyéb vágya sincs mint úgy megbuherálni a világot, hogy egy Föld nevű sárgolyón, annak lakói, vagyis mi, emberek imádják, könyörgjenek neki, templomokat építsenek neki? Hát nem végtelenül szánalmas pitiánerség ez a világ urától? Hát nem szentségtörés azt feltételezni, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő valójában egy szánalmas pitiáner alak, aki azon éli ki frusztrációját, hogy az embereket csicskáztatja, sőt sajnos nagyon sok esetben még kínozza is? Az Örökéletű Mindenható Teremtő olyan, mint egy komisz kölyök, aki eltapossa a hangyákat és kitépi a legyek szárnyát?
A másik agyament dolog, az Örökéletű Mindenható Teremtőre úgy tekinteni, mint akit egy lepkefingnyi emberke korrumpálhat. Akit egy porszemnyi ember bármire is rávehet, akár imádsággal, akár könyörgéssel, akár szánalmas kis adományokkal, amit a templomok perselyébe csúsztat szemérmesen. Tragikomikus, hogy a hívők buzgón imádkoznak, könyörögnek, majd meg szakadnak, hogy istennek tetsző életet éljenek, és nem jönnek rá, hogy az Örökletű Mindenható Teremtő mennyire leszarja szánalmas kis igyekezetüket.
Eddig nem esett szó róla, nem kerülhetjük meg a lélek kérdését, amely minden vallásban kitüntetett szerepet kap. Miért következne az Örökéletű, Mindhenható Teremtő létéből az, hogy olyan lények (emberek) milliárdjait teremti, akiknek örök életű lelkeik vannak? Jó, jó, ha egyszer mindenható, akkor a nyolcmilliárd jelenleg élő ember lelkének menedzselése sem jelenthet neki problémát, csak az a kérdés, hogy minek?
Ha a hívők azt mondják, Isten útjai kifürkészhetetlenek, akkor most mi se fürkésszünk, hanem a teljesen logikátlan és valószínűtlen feltételezések sora után tételezzük fel, hogy van egy Örökéletű, Mindenható Teremtőnk, és vannak szintén örökéletű emberi lelkek milliárdjai akik amíg élnek, hozzá imádkoznak, és minenféle praktikával próbáljak rávenni, hogy segítsen rajtuk.
No de álljon meg a menet! Hogyan következik mindebből a menny és a pokol, a tisztítótűz és a feltámadás, az utolsó ítélet napja, a cölibátus, a gyónás, az áldozás, a mise, vagy a körülmetélés és a disznóhús tilalma, a lélekvándorlás és az összes baromság, amit csak a vallások mitológiája valaha is kitalált?
Hogyan következik ebből, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő, olyan mesüge, hogy képelen megértetni az emberekkel, hogy mit vár tőlük, és ehhez a papok segítségére van szüksége?
Hogyan következik ebből, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő olyan mesüge, hogy képtelen felfogni, hogy az emberek mit szeretnének tőle, és ehhez kénytelen közvetítők segítségét kérni. Ilyen közvetítőkön értem elsősorban a papokat, akik jó pénzért segítenek közvetíteni a hívő és a Jóisten között, vagy a katolikus szenteket, illetve Szűz Máriát, akikhez érdemes imádkozni, mert ők el tudják intézni, hogy az Úr teljesítse a hívő kívánságát.
Miért vágyik arra az Úr, hogy az emberek akkor is imádják, ha nem ad nekik bizonyságot létezéséről? Ha annyira kell neki az imádat, miért nem ad sajtótájékoztatót a világ összes TV csatornáján, vagy miért nem küld ez üzit a világ összes email címére, és okostelefonjára?
Nem jött még rá egy hívő sem, hogy ha Isten nem akar bizonyítékot szolgáltatni létezésére, akkor az isteni segítségért is hiába könyörögnek, mert pont a segítséggel adna bizonyítékot létezésére. Az a mondás, hogy a zuhanó repülőgépen kevés az ateista, mert mindenki imádkozik. Azt azonban nem teszik hozzá, hogy még soha egyetlen zuhanó repülőgép sem menekült meg az imák hatására.
Egyáltalán miért van ennek az Örökéletű Mindenható Teremtőnek szüksége imádatra. Ha nem imádja legalább egymilliárd ember, akkor hasmenése lesz, migrénje, vagy talán fehér folyása? (Arról a kérdésről eddig ugyebár szemérmesen hallgattunk, hogy ez a Teremtő vajon fiú-e vagy lány, mert az eddigiekből nem következik, hogy e teremtőnek egyáltalán ember formája és emberi neme legyen, de ennek ellenére a Föld összes elképzelt istene többé-kevésbé antropomorf. Igen, tudom, Sívának például hat karja van, de legalább így igazán KARizmatikus)
Hagyjuk is ezt a olcsó szexista píszí élcelődést, és vigyázó szemeinket vessüka Föld többi részére. Mi van a Föld többi vallásával? Egyszerre nem lehet mind igaz! Tekintsük csak a világvallásokat:
Hinduizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám. Két eset lehetséges
1. Az egyik vallás az igazhit, az össze többi hazugság, eretnekség, az emberek becsapása.
2. Egyik vallás sem igaz, mindegyik hazugság, az emberek becsapása.
Bármelyi alternatívát fogadjuk is el, az eredmény, hogy az emberiség túlnyomó részéből hülyét csinálnak a papok és vallások, egy nemlétező isten szent nevében.
Gondoljátok meg, proletárok! Nézzétek meg jól, óh farkasok! – és sajtkészítők!
LELEPLEZEM JÉZUST
Jézus történetét csak akkor érthetjük meg, ha annak tekintjük Jézust, ami valójában volt:
egy furfangos és gátlástalan, szélhámosnak, aki egy egyszerű ács fiaként Júdea királya szeretett volna lenni.
Jézus isteni voltáról egészen harmincéves koráig nem maradt fenn feljegyzés. Erre csak az lehet a magyarázat, hogy Jézusban nem volt semmi isteni, és születése valamint gyermekkora is teljesen szokványos volt. Igen valószínű tehát, hogy ha Jézus valóban élt, akkor harmincéves korában maga találta ki és terjesztette csodás születésének történetét, és királyi származását, hogy így formáljon jogot Júdea trónjára.
Az is teljesen életszerűtlen, hogy (Szent) József Dávidtól való származása csak Jézus harmincéves korában derült ki. Ha József valóban Dávid leszármazottja lett volna, akkor nem választja trón helyett az ácsmesterséget.
Jézus valódi szándéka, vagyis trónkövetelő volta Virágvasárnap vált nyilvánvalóvá, amikor hívei élén direkt szamárháton vonult be Jeruzsálembe, remélve, hogy ezzel a nép szemében beteljesíti az ószövetségi próféciát, amely szerint ”Zengj éneket Jeruzsálem leánya! Nézd, közeleg királyod: igaz és győzedelmes, alázatos, szamáron jő, szamár hátán, szamárnak csikaján. „ (Zakariás 9:9)
Az evangéliumok ugyan szemérmesen hallgatnak arról, hogy ezután mi történt valójában, de hogy a bevonulás csúfos bukás volt, arra pont Júdás árulása a bizonyíték. Egy győzedelmes isteni próféta tartózkodási helye nem titok, hanem népszerű zarándokhely. Elárulni csak azt lehet, aki menekül és rejtőzködik. Jézus elveszített népszerűségét jellemzi az is, hogy a nép nem neki, hanem Barrabásnak adott kegyelmet és így végül Jézust végezték ki, mint hamis trónkövetelőt.
A halála köré rittyentett mese feltámadásáról meg ezer sebből vérzik.
Ha egy hulla eltűnik, arra a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy ellopták. Annyi mindent loptak már el a világtörténelem során, hogy egy hulla eltűnése miatt nem érdemes csodát kiáltani.
Jézusnak, az embernek a halálát mi sem bizonyítja jobban, hogy a keresztre feszítése óta már semmi csodát nem tesz, pedig ez egy feltámadt élő istentől igazán elvárható lenne. Nem jár a vízen, nem gyógyítja a vakot, bénát, nem támaszt fel halottakat, nem csinál kenyérszaporítást, a víz-bor átalakításról nem is beszélve, pedig arra még ma is nagy igény lenne.