OK ÉS OKOZAT, BABONA, ÉS VALLÁS

Az ember természetes igénye, hogy élete eseményei között ok-okozati összefüggéseket feltárja, hiszen akkor tud eredményesen cselekedni, sikeresen élni az életét, ha rájön, hogy mi miért történik vele és körülötte. Az élet tele van azonban egyedi, megismételhetetlen eseményekkel, és a csak egyszer előforduló eseménypár között az ok-okozati összefüggés nem állapítható meg bizonyosan mert erre csak a statisztika, vagyis csak több esemény esetén szerzett azonos tapasztalt lehet képes bizonyosságot szolgáltatni. Bonyolítja a helyzetet, és létezik „gyenge” ok-okozati összefüggés is, amikor az esteknek csak bizonyos százalékában következik be az esemény által okozott eredmény. Lehet, hogy csak minden harmadik lövésem találja el a messzi célt, de azért tagadhatatlan, hogy a lövés és a cél eltalálása között ok-okozati összefüggés van. És persze az is bonyolítja a dolgot, hogy gyakran előfordul, amikor egy okozatot egyszerre több ok együttesen eredményez.

A babona fogalmát egyszerűen definiálhatjuk azzal, hogy két esemény között tévesen vélelmez ok-okozati összefüggést. Azért történt velem a baj, mert tizenharmadika, péntek van. Azért lett szerencsém, mert van nálam egy négylevelű lóhere. A születésem időpontja határozza meg a sorsom és jellemem.

A vallásos hit nem más mint tévesen igaznak tartott ok-okozati összefüggések egész rendszere olyan esetekben, ahol nemhogy bizonyíték nincs de a józan ész és az elemi logika is lehetetlennek tart bármiféle összefüggést. Minden vallás lényege, hogy a véletlen eseményeket hamis ok-okozati összefüggésekkel magyarázza. Legtöbb vallás esetében a véletlent egy feltételezett isten akarata irányítja, de ez a lényegen az isten nélküli vallások esetében sem változtat. A karma például ilyen értelembe kiválóan helyettesíti azt, amit más vallások isten létével magyaráznak.

Talán nem kell különösebb bizonygatni, hogy ha az ember gondolatvilágát hamis ok-okozati összefüggések, akkor jóval kisebb az esélye annak, hogy helyes döntéseket hozzon. Ezért káros minden vallás és babona, ezért kell küzdeni ellenük.

A vallásoknak, a vallásos hitnek a véletlenre adott magyarázaton kívül számos egyéb oka van. Talán elég ha csak arra a vágyra gondolunk, hogy létezzen halál utáni, a földinél sokkal boldogabb lét, vagy arra a hamis de nagyon megnyugtató hazugságra, hogy egy láthatatlan és hatalmas lény mindig és mindenütt vigyáz ránk, és persze arról az apróságról se feledkezzünk meg, hogy a papoknak és az egyházaknak mennyire érdeke, hogy a nép elhiggye a hazugságaikat.

A vallások – nem véletlenül – csupa bizonyíthatatlan hazugságra épülnek. Ilyen az isten léte, vagy a karma működése, a pokol vagy mennyország léte, stb. Azért is borzasztóan nehéz a vallások elleni küzdelem, mivel a vallások hívei a hitvitákat tudatosan olyan területekre próbálják terelni, ahol az ateista úgysem lehet képes hazugságaikat cáfolni. Ilyen az isten léte és a világ teremtése. Nem szabad ilyen meddő vitákba belemenni. Az ok és okozati összefüggésekre kell koncentrálni. Az ima hatástalanságára, annak bizonyítására, hogy az ember kérésére az isten nem segít. Az apologétákat, a vallások dühödt védelmezőit, két dolog győzheti le csupán: A LOGIKA ÉS A STATISZTIKA.

Meggyőződésem, hogy a logikus gondolkodásra az összefüggések helyes felismerésére való nevelés a legfőbb fegyver a vallások ellen. Az ima hatástalansága például egy hívő egy imájának vizsgálatával nem bizonyítható, ugyanakkor sok hívő imája esetén statisztikailag könnyen belátható, hogy mennyire felesleges, értelmetlen és hatástalan az ima.

Az én Utópiám egy olyan világ, ahol az óvodától kezdve a diplomáig, kötelező hittan helyett kötelező logikus gondolkodásra nevelés folyik, és ahol nemcsak a dohányboltokra, de a templomok ajtajára is ki van téve a tizennyolcas karika.